2021 Böjti áhítatok

2021.04.03. Szombat, Böjt 40. nap

Ige: “Jézus ekkor bement Jeruzsálemben a templomba; mikor pedig már mindent megnézett, és mivel már későre járt az idő, kiment Betániába a tizenkettővel.” Mk 11,11

Érdekes eltérés az evangéliumok között, hogy a Mátéban és Lukácsban nem csak úgy „elmegy” Jézus. Ott helyben kiűzi az árusokat és pénzváltókat az Ő Atyja házából…  De Márk evangélista máshogy emlékezett. Itt másnapra következik be a templom megtisztításának eseménye… Különbözőség ugyan, de eredményét tekintve nincs különbség… Jézus – hát elég határozottan – felhívja a figyelmet arra, hogy mi nem való az Isten házába. 

És mi lenne a helyzet a szívünkkel? Ha ott is „mindet megnézne” Jézus? 

Amikor Jézust kérem, hogy legyen része az életemben, azt hogyan teszem? Vajon csak leültettem a „szívem vendégszobájába” ahol előtte gondosan kitakarítottam… Érkezése elött az asztalon elhelyeztem egy Bibliát vagy legalább egy  Mai Igét, természetesen kinyitva. Nem számít mi van az ágy alatt, milyen a konyha,… Azt úgysem mutatom meg neki. Viszont láthatja, milyen szépen élek. Megiszunk egy kávét, elbeszélgetünk arról, hogy milyen jó ember is vagyok. Milyen remekül csinálok mindent. Aztán mikor úgy gondolom, hogy ennyi idő alatt bőven meggyőződhetett arról, hogy itt minden oké, illedelmesen az órámra pillantok… Ő ezt észreveszi és pironkodva elkezdi, hogy: „Hogy elment az idő… Elnézést, nem is akarok tovább zavarni.” 

Vagy teljes kapituláció van. Úrként, Királyként fogadom és hagyom, hogy birtokba vegyen mindent. Hagyom, hogy alaposan megnézhessen mindent. Benézhessen szívem minden egyes zugába. Vállalva azt, hogy nem maradhat rejtve előle semmi. Vállalva, hogy kidobáljon belőle bármit amiről Ő azt mondja: „Nem kell!”

A helyzet az, hogy nem létezik, olyan emberi szív, ami elég tiszta és méltó lehetne Jézus vendégül látására. Pláne hogy ott lakjon. A jó hír az, hogy Ő ezt nagyon jól tudja. Nem lepődik meg ezen. És ha Ő hajlandó volt Isten létére egy trágyaszagú istállóban emberként megszületni, akkor ezt el is hiszem Neki… Azért jön, hogy segítsen.  Annyira szeret minket, hogy hajlandó felhajtani az ingújját, és Szent Lelkén keresztül megtisztítja a szívemet. És Ő megnézhet mindent. Mert az övé!

Kérdés: A te szíved kié?

Imatéma: Imádkozzunk Szent Lélekkel való betöltekezésért.

Írta és felolvasta: Tarr Miklós

2021.04.02. Péntek, Böjt 39. nap

Ige: “Elvitték tehát Jézushoz a szamárcsikót, ráterítették felsőruhájukat, ő pedig felült rá. Sokan felsőruhájukat terítették az útra, mások a mezőn vágott lombos ágakat; akik pedig előtte és utána mentek, ezt kiáltották: „Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban!” (Mk 11,7-10)

Én előszőr a Hozsannázást egy dicsőítő kifejezésnek gondoltam, mint pl.. Halleluja, vagy glória, pedig valójában segítség kérés. 

Szó szerinti jelentése.: könyörgőm ments meg!

Ez egy kétségbeesett, élet-halál szituációban elhangzó felkiáltás. Ilyen esetekben a segítségért kiáltó személy teljesen biztos a maga helyzetével. Látja, tapasztalja, felismeri és felfogja azt a körülményt amelyben van. Észleli, hogy ő maga tehetetlen és önerőből képtelen kijutni a csapdából. Emiatt segítségkéréssel reagál. Mindegyik elem egyformán fontos. A helyzetfelismerés és a reagálás. 

Őrültség ugyan ilyen helyzetben, de mi van, ha valaki struccpolitikát folytat? Eljátssza a jólismert kisgyermek játékot, hogy: ha betakarom a szemem, akkor már nem is vagyok ott, én se látok, engem sem látnak… , hogy ez a veszély nem létezik. Hogy: Ez hazugság! Én jól vagyok! Én jó vagyok!

Isten diagnózisa az emberről a Róma 3-ban: „Nincsen igaz ember egy sem, … nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem. Nyitott sír a torkuk, … kígyóméreg az ajkukon; … Lábuk gyors a vérontásra, romlás és nyomorúság jár a nyomukban” (Rom 3,14-16)

A Biblia szerint: Nem vagyunk jók. Mindnyájan egy csapdában vagyunk. A bűn csapdájában. Ha úgy tetszik „betegek” vagyunk. Ráadásul ennek a betegségnek a kimenetele: Halál. És nekem és neked, és mindenkinek szüksége van egy orvosra. Jézusra. 

Jézus azt mondja (Lk 5,31) : „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” Azt mondja, hogy ahhoz, hogy segíthessek Neked, el kell ismerned, hogy segítségre szorulsz. El kell ismerned azt az állapotot, amiben vagy. Nem kényszer gyógykezelhetlek… El kell ismerned, hogy nem vagy jó! És ha ez elismerem magam előtt is, akkor már tudom kiáltani: Könyörgőm ments meg! Hozsánna!

Kérdés: Te kiáltottad már: Hozsanna!?

Imatéma: Imádkozzunk a keresztényüldözés miatt szenvedő testvéreinkért.

Írta és felolvasta: Tarr Miklós

2021.04.01. Csütörtök, Böjt 38. nap

Ige: “Az ott álldogálók közül néhányan megkérdezték tőlük: „Miért teszitek ezt, miért oldjátok el a szamárcsikót?” Ők pedig úgy válaszoltak, ahogyan Jézus mondta; és akkor elengedték őket.” (Mk 11,5-6)

Kik lehettek az ott álldogálók? Köztük lehetett maga a tulajdonos is? Biztosan nem tudhatjuk. De azért lehet sejteni…  A János evangéliumában egyébként arról van szó, hogy a gazda kérdezi meg, hogy hova is viszik a csikót…

A történetben az áll, hogy „Ők pedig úgy válaszoltak, ahogy Jézus mondta; és akkor elengedték őket.”

De Miért? Valami hiányzik. Nincs meg minden darabja a kirakósnak. Van itt egy TITOK amiről nem tudunk… Valószínűnek tartom, hogy minden szónak amit Jézus mondott és üzent, jelentősége volt… 

Mint Nátánael esetében (János 1,49), akinek azt mondta Jézus, „Mielött Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál”. Hogy mi történt a fügefa alatt? Nem tudjuk. Nem derült ki. Titok. De azt tudjuk, hogyan reagált erre Nátánael: “Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!” 

A két történetnek valójában semmi köze egymáshoz leszámítva azt, hogy nem látjuk át, nem vagyunk birtokában minden információnak… Annak, hogy mi eredményezte végül is a pozitív hozzáállást a történésben. Sok ilyen van… 

És, hogy mi lehetett szerintem? A személyes megszólítottság érzése. Egy heuréka élmény! Ami egyszerűen olyan hatással volt a szereplőre, amire nem lehet más, logikus magyarázat, mint az, hogy “Ez Isten”! Isten az aki beszél hozzám!

Kérdés: Érezted már, hogy Isten része az életednek?

Imatéma: Imádkozzunk felismerésért, lelki látásért.

Írta és felolvasta: Tarr Miklós

2021.03.31. Szerda, Böjt 37. nap

Ige: “Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: Miért teszitek ezt? – mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rá, de azonnal vissza is küldi.” El is mentek, meg is találták a szamárcsikót az ajtó elé kötve kinn az utcán, és eloldották.” (Mk 11,2-4)

Első gondolatom, az volt e sorok láttán, hogy hogy is van ez? Az Úrnak, a hatalmas, erős Istennek szüksége van valamire? Valamiben neki is segítségre van szüksége és Ő rászorul arra, hogy kisegítsék? Annak az Istennek aki a szavával a mindenséget teremtette? Ez lehetséges?

Jób 41,11: A mi az ég alatt van, mind enyém!

János 1:3: Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. 

Hogy is szól a Heidelbergi KT 1. kérdésére a válasz?

  • Az, hogy testestől-lelkestől – akár élek, akár halok – nem az önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok.

Tehát, ha én hiszem és vallom, hogy Én, az Istené vagyok mindenestől, akkor mindaz, amit az enyémnek gondolok, valójában Istené. De Jézus nem gőgös, alattvalóit lenéző Úr. Ő nem „einstandol”, mint a Pásztorok a Pál utcai fiukba. Nem él vissza az erőfölényével. Nem követel, vagy vesz el magának, mint oly sok nagy hódító az emberiség történelmében: Nagy Sándor, a Cézárok, Napóleon, Sztálin csak hogy párat említsünk. Pedig akár tehetne így is. Meg lenne rá a fedezete. Ráadásul nem lóháton, harciszekerekkel, vagy vasparipán érkezik, mint az előbb említett emberek. Hanem szamárcsikón… És még azt is csak kölcsönkéri. 

Zakariás próféta így jövendőlt erről (9. 9).: “Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.”

Jézus azt mondja a Máté 11-ben : „tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok”. Hát ezért kéri el a szamarat Jézus. Azt a szamarat, ami valójában mindig is az Öve volt…. 

Kérdés: Szerinted Isten ma is kér?

Imatéma: Adjunk hálát mindenért, amink csak van.

Írta és felolvasta: Tarr Miklós

2021.03.30. Kedd, Böjt 36. nap

Ige: „Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, Bétfagéhoz és Betániához, az Olajfák hegyénél, elküldött tanítványai közül kettőt, és így szólt hozzájuk: „Menjetek az előttetek levő faluba, és mindjárt, amint beértek, találtok egy szamárcsikót megkötve, amelyen még nem ült soha senki: oldjátok el, és hozzátok ide.„ (Mk 11,1-2)

Böjti időszak van, és szerettem volna tudni: Hogyan kell jól böjtölni? Mit ír erről a Szentírás?

Ézsaiás 58. fejezetében találtam ezekre a sorokra:

 Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az ÚR dicsősége lesz mögötted. (Ézs 58,6-8)

Én úgy látom, hogy a Márki igeszakaszban szimbolikusan megjelenik több kép is az Ézsaiási sorokból.:

  • „Kibontod a járom köteleit” – eloldani a megkötözött szamárcsikót. Mindkét helyen megjelenik egy kötél, amit eloldanak. Szabaddá tesznek valamit. 
  • „Vidd be házadba a szegényt”; „– Pont ez történik! A történetben Jézus épp Jeruzsálem felé tart. A városba aminek a neve azt jelenti: a béke városa. Betánia felől érkezik, ami azt jelenti: a szegénység háza. Szimbolikusan felől a nyomorúság felől érkezik, amibe a bűnbeesés miatt zuhant az ember. De Jézus bevisz minket a szegénység és nyomorúság városából a Béke városába. A mennyei Jeruzsálembe. Oda csakis Jézus tud minket szegény, éhező, lelki mezíteleneket bevinni.  Mert az Ő drága vérével lemos minket és megbékéltet az Atyával.
  • „Igazságod jár előtted” – Pont ez történik! Jézus a jól ismert virágvasárnapi történetben bevonul Jeruzsálembe és követi őt egy hömpölygő tömeg. Jézus állítja magáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Ján 14,6). Ő az első, Ő az Igazság ami érvényesítve lett a Golgotán. Ő az aki eloldja a kötelet, és összetöri a bilincset. Mert „az igazság szabaddá tesz”. Ő megy elől, mint a mi igazságunk és mi utána immár szabadon ha ezt hisszük. 

Kérdés: Te szabad vagy?

Imatéma: Imádkozzunk szabadulásért.

Írta és felolvasta: Tarr Miklós

2021.03.29. Hétfő., Böjt 35. nap

“Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek. Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme. Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket. Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.” (Jn 12,30-33)

Az igeszakasz előző soraiban olvashattuk, hogy Az Úr hangja bár tisztán szól hozzánk, nem mindenki hallja meg. Most pedig azt mondja Jézus, hogy akár halljuk, akár nem, akár értjük a szavait, akár nem, egy biztos, az Úr értünk szólal meg. Bíztatja ugyan Jézust, hogy járja végig a kijelölt utat, de a megváltás mégis miértünk megy végbe, nem Krisztusért. Ő hozza az áldozatot, ő „vettetik ki”, de mindez azért történik, hogy feltámadván magához tudjon vonzani minket. Az áldozat az övé, de az igazi haszon a miénk.

Jelzi a tömeg számára, hogy megalázva, erőszakos körülmények közt fog meghalni, de jelzi azt is, hogy ő a világ fejedelme. Hogy felemeltetik majd a földről. S bár az evangélista kiemeli, hogy mindezt azért mondta, hogy jelezze a tömegnek a halálának körülményeit, talán nem is a halál módja a fontos itt. Hanem az, hogy a halála árán nyerhetünk mi, emberek megváltást és emelhet fel minket a mennyek országába. 

Kérdés: Tapasztajuk-e saját életünkben a megváltást?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy felismerjük és értékeljük, mekkora áldozatot hozott értünk az Úr!

Írta: Ördög István és Anna

2021.03.27. Szombat, Böjt 34. nap

Ige: “A sokaság pedig, amely ott állt, és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele.” (Jn 12,29)

Az előző részekben egy egyértelmű csodáról olvashattunk. Az Úr csodát tett, a hangja tisztán és érthetően szólt az égből. Egy nagy sokaság volt ekkor jelen, és mégsem hallották, nem érzékelték az Úr hangját. Mennydörgésnek hitték. Így volt ez kétezer éve és így van ez ma is. Hiába történik csoda, hiába szól hozzánk az Úr, mindig vannak, akik figyelnek rá és meghallják benne az angyali hangot, és vannak, akik szerint ez csupán egyszerű mennydörgés. Lehet bármilyen egyértelmű és világos a tanítás, mindig lesz a tömegnek egy olyan része, akinek túl zavaros, érthetetlen, csupán egy mennydörgéshez hasonló zaj. 

Törekednünk kell tehát arra, hogy ami elsőre talán számunkra is érthetetlen mennydörgés, fokozatosan kitisztuljon, hanggá, egyértelmű beszéddé váljék. Törekednünk kell arra, hogy napról-napra növekedjünk a hitben, és napról napra jobban lássuk, értsük a csodát. 

Kérdés: Képes vagy-e meglátni az életedben a csodákat?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy a mostani nehéz helyzetben is képesek legyünk meglátni az Úr csodáit!

Írta: Ördög István és Anna

2021.03.26. Péntek, Böjt 33. nap

Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem! Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.” (Jn 12,27-28)

Az előző szakaszokban Jézus elhatározása még sziklaszilárdnak tűnik, azonban ezen a ponton egy kissé megrendül. Tudva, hogy mi mindent vállalt magára, ezen nem is csodálkozhatunk. S ahogy haladunk a szövegben, láthatjuk, hogy tulajdonképpen Jézus is pontosan tisztában van az áldozathozatal szükségességével. Ha elmarad az áldozat, elmarad a dicsőség, a megváltás. Az út tehát ki van jelölve, csupán végig kell menni rajta. Azonban Jézus nem marad megerősítés nélkül, az Atya ismét kinyilvánítja felé akaratát. 

Sokszor találkozunk olyan helyzetekkel életünk során, amikor tudjuk, mi lenne a helyes ösvény, azonban az az út áldozatokkal, nehézségekkel járna, és ezért nem merünk elindulni rajta. Ilyenkor talán még inkább figyelnünk kell Isten szavára, hogy megerősítést, bátorítást nyerhessünk belőle. Hiszen természetes, hogy a nehezebb ösvénytől félünk, hogy szeretnénk a könnyebb utat választani. Ez a gondolat még Jézus fejében is megfordult. Azonban látnunk kell, hogy csak az Atya által kijelölt út vezet eredményre.

Kérdés: Milyen helyzetben választottad már a nehezebb, de igaz utat?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy legyen erőnk a nehezebb ösvényre lépni!

Írta: Ördög István és Anna

2021.03.25. Csütörtök, Böjt 32. nap

Ige: Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.  Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt. Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya. (Jn 12,24-26)

Ebben a részben eljutunk oda, hogy elérkezett az óra, amikor Isten kinyilvánítja az akaratát, és Jézus, Isten fia megdicsőül. Ez azonban nem egy örömünnep, nem egy mulatozás, hanem egyben a halál órája is. A vállalt szenvedés nélkül nincs megváltás. A búzaszem is csak úgy hoz majd bőséges termést, ha előtte „meghal”, és a földbe temetik. Ha nem vállalja ezt az áldozatot, pár napig talán tündökölhet, de aztán nem marad utána semmi. Jézus számára is ez az út, el kell őt temetni, hogy a világ számára megváltást hozhasson.  Csak ezek után tudjuk őt követni és szolgálni. Azonban ez a követés minden helyzetre vonatkozik. Követnünk kell őt a nehézségekben éppúgy, mint az örömteli, könnyebb élethelyzetekben. Vállalnunk kell érte és vele az áldozatokat, a veszteségeket, a lemondást vagy éppen az üldöztetést, a kirekesztettséget. Mert ahogy mondja, akik vállalják mindezt és követik őt, azokat „megbecsüli az Atya”.

Kérdés: Te milyen áldozatot vállalsz/vállaltál eddig a hitedért, Jézusért?

Imatéma: Imádkozzunk azokért, akik most nehéz élethelyzetben vannak, hogy vígaszt találjanak!

Írta: Ördög István és Anna

2021.03.24. Szerda, Böjt 31. nap

Ige: “Néhány görög is volt azok között, akik felmentek az ünnepre, hogy imádják az Istent. Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Uram, Jézust szeretnénk látni. Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak. Jézus így válaszolt nekik: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia.” (Jn 12,20-23)

Ebben a történetben Jézus követői között már nem csupán zsidókat találunk, hanem megjelenik néhány görög is, akik Andrástól és Fülöptől kérnek segítséget, hogy eljuthassanak Jézushoz és meghallgathassák őt. Talán nem véletlen a két tanítvány személye, hiszen mindketten kulturálisan nyitott emberek voltak, későbbi életük során is a mai Kelet- és Dél-Európa területén térítettek. A görögök megjelenése jelzi felénk, hogy Isten fia nem csupán a zsidók megváltója, hanem a világ minden népéé. 

A bibliai időkben ezek a hívők hosszú, fáradtságos és kockázatos utat vállaltak azért, hogy találkozzanak Jézussal. Ez a XXI. századi ember számára is példaértékű lehet. Számukra csupán úgy volt lehetőség az evangéliummal találkozni, hogy személyesen meghallgatták Jézus tanításait. Nekünk a mai digitális világban már sokkal szélesebbek a lehetőségeink, hogy megismerjük Isten igéjét és elmélyüljünk abban. Éljünk tehát ezzel a lehetőséggel!

Kérdés: Milyen lehetőségeid vannak a jelen helyzetben találkozni Isten igéjével?

Imatéma: Imádkozzunk azokért, akiknek sokkal nagyobb áldozatot kell hozni a hitük megéléséért!

Írta: Ördög István és Anna

2021.03.23. Kedd, Böjt 30. nap

Ige: „Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, mert Istennek semmi sem lehetetlen. Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal.” (Lk 1,36-38)

Egy másik asszonyról is hírt kapunk. Erzsébetről. Egy idős nőről, aki meddő. Akinek már emberi számítás szerint nincsen esélye gyermeket hordani a keble alatt. Mária még fiatal és még férfit nem ismert. Erzsébet pedig idős és kitudja hányszor próbálkoztak már a férjével, hogy legyen gyermekük. Mindhiába. Két asszony. Két a maga módján reménytelen helyzet. Nehéz múlt, bizonytalan jelen és kiszámíthatatlan jövő. Közösek ők ebben egymással és közösek velünk is. Megértjük őket a mi jelenlegi élethelyzetünkben!

Erzsébettel kapcsolatban azt olvassuk utólájára, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Különösen súlyos szavak ezek húsvét előtt állva. Krisztus legyőzte a halált, mert Istennek és Neki semmi sem lehetetlen. Szép a történet szövése, hiszen ez után a mondat után köteleződik el Mária. Ez után a mondat után veti alá magát engedelmesen Isten akaratának. Amikor ezt a mondatot megértjük és megéljük: Istennek semmi sem lehetetlen. Készek és hajlandóak leszünk teljesen rá hagyatkozni. Bármi is volt a múltunk, bármilyen is a jövőnk és alakuljon bárhogy is a holnapunk.

Kérdés: Mit érzel lehetetlennek ebben a böjti időszakban?

Imatéma: Imádkozzunk a lehetetlen helyzetben lévőkért!

2021.03.22. Hétfő, Böjt 29. nap

Ige: „Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan lehetséges ez, mivel én férfit nem ismerek? Az angyal így válaszolt neki: A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.” (Lk 1,34-35)

Mária rögtön kérdez. Természetesen szakad fel belőle a kérdés, hiszen lehetetlen az, amiről az angyal beszél. Hogyan lehetséges ez? 

Isten megtehette volna, hogy nem válaszol. Nem avatja Máriát a titkaiba. Ki és felhasználhatta volna a testét arra, hogy bele szülessen ebbe a világba. De Isten nem hasonlítható egy kakukk madárhoz, aki a gyanútlan madáranyák fészkébe helyezi saját tojásait. Majd sunyi módon csendben vár.

Isten nem egy hordozót látott Máriában, hanem egy olyan személyt, akinek kérdései, érzései, kételyi, örömei és nehézségei vannak. Olyan személyt, akinek vezetésre és irányításra van szüksége.

Az elmúlt és jelenlegi időszakban nekünk is rengetek kérdésünk van, volt és lesz Isten felé. Uram: Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehetséges, hogy hagyod ezt az egészet? Hogyan lehetséges, hogy engeded a szenvedést, gyászt, reménytelenséget és halált? Én nem tudok ezekre választ, adni. De azt gondolom, ha Istent megkérdezed, akkor nem vonakodik neked válaszolni. Máriát beavatta a legnagyobb titokba, ezért azt gondolom, hogy mi kérdéseinkre is tud feleletet adni!

Kérdés: Mire kérnél magyarázatot Istentől?

Imatéma: Imádkozzunk azokért, akiknek komoly kérdésekkel kell Istenhez fordulnia?

2021.03.20. Szombat, Böjt 28. nap

Ige: „Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.  Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége.” (Lk 1,31-33)

Minden szinten a várakozásról szól ez a történt. Megjelenik benne egy újdonsült kismama. Aki átélte már feleségével együtt a gyermek várás időszakát az tudja, hogy mennyi öröm és nehézség van benne. Tulajdonképpen egy nagy visszaszámlálás az egész. Mindenki várja, hogy mikor bújik ki a család szeme fénye.

De ezt a történet nemcsak Máriának várakozás. Ez a gyermek nem csak az ő „kisfia” lesz, hanem népének a szabadítója. Dávid trónjának megszilárdítója. A Zsidók is vártak a Messiásra. Jézus születésének idején pedig a római rabiga alatt nyögve, talán mindennél jobban vágytak Dávid sarjára, a szabadításra.

De túl mutat ez a történet Márián és a Zsidó népen. Ez felénk mutat és a távoli jövő felé. Azt olvassuk, hogy „uralkodásának nem lesz vége.” Mária még a szíve alatt hordja, a zsidók még várnak rá a történelem ezen pontján, mi viszont már az ő uralma alatt élünk. A húsvétkor feltámadott Krisztus már uralkodik mennyen és földön. Övé minden hatalom. Mi már nem az uralomra, hanem annak teljesen nyilvánvalóvá válására várunk. Amikor lehulljon minden lepel és megláthassa minden ki a győzedelmes Krisztust. 

Kérdés: Neked mire a legnehezebb várni?

Imatéma: Imádkozzunk azokért akiket a járvány várakozásra kényszerített!

2021.03.19. Péntek, Böjt 27. nap

Ige: „És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!  Mária megdöbbent e szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!” (Lk 1,28-30)

Szépen építi fel Lukács evangélista a történet feszültségét. Mi nyilván ismerjük már a történetet, de képzeljük el mi lenne, ha először hallanánk. Megjelenik egy angyal Máriának. Még nem tudja és mi sem tudjuk, hogy mi van és mi fog történni vele. Szeretnénk többet megtudni. Mi az érkezésének az oka? Miért van itt? Mit akar?

Ehhez képest az angyal – mielőtt az igazi tárgyra térne – kétszer is megerősíti Máriát abban, hogy kegyelmet talált az Úr előtt. Itt még semmit sem tudunk arról, hogy mit is jelent ez a kegyelem. Nem csoda, ha Mária fontolgat és megdöbben. Még nem áll össze neki a kép. Ha nem ismernénk a történetet még nekünk sem állna össze a kép. Aztán persze elemi erővel robban be az igazság a történetbe. Isten Fiát hordja a szűz szíve alatt. De eddig még ne jussunk el! Időzzünk itt egy pillanatra még.

Minden ezzel kezdődik. Nemcsak Máriában, hanem bennünk is. Kegyelmet találunk az Isten előtt. Ez a kezdőpont. A gyülekezet, az igehirdetés, a Biblia, akárcsak Gábriel annak idején azt mondja nekünk, hogy kegyelmet találtunk. Még nem értjük ezt. Még fontolgatjuk és megdöbbenünk. Aztán a Szentlélek megvilágosít bennünket és megszületik a mi szívünkben is a Krisztus.

Kérdés: Ki most életed angyala, aki a kegyelemre hívja fel a figyelmedet?

Imatéma: Imádkozzunk a gyülekezetünkhöz újonnan csatlakozókért.

2021.03.18. Csütörtök, Böjt 26. nap

Ige: „A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve.” (Lk 1,26)

Amikor összeállítottam a böjti igéket, akkor lelkészként azonnal ezt választottam magamnak. Miért? Mert meglepődtem azon, hogy mit keres egy adventi történet az ajánlott böjti igeszakaszok között. Gondoltam nem tolok ki az áhítatok íróival, inkább én szuszakolok valami böjti üzenetet a fenyőfa illatú bibliai versekbe.

Rövid idő múlva belém hasított a felismerés: Tulajdonképpen a böjt is egyfajta advent. Várakozás. Nem a testet öltő és megszülető Krisztusra várakozunk már, hanem a megfeszített, majd feltámadott Úrra. Tehát a böjt is egyfajta várakozás. Felkészítés és ráhangolás a húsvét érkezésére.

Talán még emlékszünk a karácsonyi várakozás izgalmára. Az ajándék utáni őszinte vágyra. Az ünnepi készülődésre. Olyan jó lenne, ha ezt az izgalmat meg tudnánk élni ebben a böjti időszakban. Hiszen most is ajándékot fogunk kapni. A legnagyobb ajándékot. Isten önmagát adja értünk, hogy aztán emiatt az áldozat miatt örök életünk lehessen.

Kérdés: Mi segítheti a várakozásodat ebben a böjtben leginkább?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy olyan meghitt legyen a húsvét, mint amilyen a karácsony szokott lenni.

2021.03.17. Szerda, Böjt 25. nap

Ige: “Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánvalóvá legyen cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.” (Jn 3,20-21)

Mi a világosság? A Szent Írás szavait megérteni, azok igazságát életünkben óhajtani. Aki ennek közelében van, az a világosságot keresi.

Aki viszont nincs a világosság közelében, az hamisan cselekszik. A világosságra való cselekvés nem önmagunktól, – saját akaratunkból – fakad, hanem az Istennek az ajándéka. Viszont amikor pedig a saját igazságunkat akarjuk bizonyítani – és ezért Istentől irgalmat várunk- akkor valójában sötétben vagyunk.(Tévúton.) És nem akarjuk, hogy igazi motivációink felfedezésre kerüljön. Sokszor jóhiszemű vallásos köntösben mondva csinálva Isten dicsőségén munkálkodunk, de csak önmagunknak várunk elismerést. A világosságban járó ember viszont Isten cselekedeteit tükrözi vissza. És ezzel növeli a világ világosságának dicsőségét.

Mit jelent világosságban járni? Azt jelenti, hogy az ilyen ember már különbséget tud tenni a benne levő sötétség és a világosság között. Amíg Jézus Krisztus nem élt benne, addig nem tudott különbséget tenni, addig hozzászokott a sötétséghez, addig csak az volt. Mióta a felülről való élet is ott van benne, az a világosság, ami Krisztussal érkezik egy ilyen ember életébe, egyszerre leleplezi: mi minden volt a sötétben. Most már érzékeli mi asötétség és mi a világosság.Mi az, ami felülről való, Jézustól jövő indíték, gondolat, vonzás, és mi az, ami alulról való, a bűnből való, és sötét. És semmi ilyennel nem akar közösséget vállalni, mindent, ami a sötétben volt és van, a világosságra hozza, vagyis a bűneit néven nevezi, bűnnek vallja és elhagyja. Az újjászületett emberre jellemző az, hogy kialakul egy nagyon finom érzékenysége a sötétség és világosság cselekedetei közti különbségtételre, és kialakul az a készsége, hogy minden pillanatban kész a bűnbánatra.

Kérdés: Az életedben mi az, amit szeretsz sötétségben tartani?

Imatéma: Imádkozzunk, hogy legsötétebb helyeinkbe is bejusson a fény.

2021.03.16. Kedd, Böjt 24. nap

Ige: “Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak.” (Jn 3,19)

Jézus szerint az emberek önmagukat kárhoztatták azzal, hogy inkább a sötétséget szerették akkor, amikor Isten világosságot hozott számukra. Ez bűnös természetünkből fakad, hogy nem tudjuk a világosságot választani. De az örömhír az, hogy a világosság kiválasztott bennünket. Hisz Jézus azt mondta: én vagyok a világ világossága. Ez a világosság pedig kiűzi a bennünk élő sötétséget: ahogy azt János első levele 2 részének 8. verse írja:  Viszont új parancsolatot írok nektek: azt, ami igaz őbenne és tibennetek, hogy múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság.

Jézus Krisztus tehát nem elítélni jött az embereket, hanem megmenteni. Aki azonban nem hagyja magát megmenteni, aki elengedi füle mellett az Ő hívását, visszautasítja ajándékát, vagyis aki nem hisz Benne, az önmagát ítéli halálra. Mégpedig örök halálra, ami azt jelenti, hogy ha ilyen hitetlenül hal meg, nincs többé lehetősége arra, hogy Istennel kapcsolatba kerüljön, nem kínálja fel neki többé Isten az életnek az ajándékát. 

Kérdés: Érzed-e a világosságot az életedben?

Imatéma: Imádkozzunk, hogy Isten dicsősége a mi életünkben is folyamatosan elragyogjon!

2021.03.15. Hétfő, Böjt 23. nap

Ige: Aki hisz ő benne, az nem jut ítéletre; aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. (Jn 3,18)

Mit jelent Isten egyszülött Fiának a neve? Jézus neve azt jelenti, hogy „Isten megszabadít”. Tehát Krisztus az, aki által az Isten megszabadít és üdvözít. Az üdvösségnek más útja nem létezik: ahogy Lukács evangélista is írja: „és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk”. Ezért az üdvösség Istennek teljesen ingyenes ajándéka azoknak, akik hisznek Jézus nevében. Akik hisznek abban, hogy Isten a megváltás minden lépését végbe fogja vinni az ő személyes életükben is egészen az igazak feltámadásig és az újjáteremtett Földig, ahol nem lesz sem jajkiáltás, sem fájdalom, sem gyász, sem halál. Ez a Jézus nevében való hit alapvetően Istenbe vetett bizalom, ráhagyatkozás, amely tettekben és az életünk teljes odaszánásában mutatkozik meg. Aki hit által győz, az örökségül nyer mindent, – mondja az Úr: „annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem (Jel 21,7).”

Itt azonban Jézus arról beszél, hogy ez az ítélet már megtörténik itt a földön. 

Aki nem hisz, már itt a földön ítélet alatt van. Ezért maga az üdvösség is már itt a földön elkezdődik akkor, amikor valaki hitre jut. ezért nagyon fontos a bizakodás biztonsága és szilárdsága, hogy lelkiismeretünk ne rettegjen és ne nyugtalankodjon szüntelenül. Ha hiszünk, nincs kárhoztatás. Viszont mindenkire örök halál vár, aki a Krisztusban adott életet visszautasítja, mert nincs másutt élet csak a hitben.

Kérdés: Elmered-e fogadni isten ingyen kegyelmét, szabadítását?

Imatéma: Imádkozzunk, hogy legyőzzük kishitűségeinket!

Írta és felolvasta: Baksa László

2021.03.13. Szombat, Böjt 22. nap

Ige: “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)

Gyakran idézett, jól ismeret igeverseknél könnyen beleesünk abba a hibába, hogy szinte csak bibliai szállóigeként tekintünk rá, nem halljuk már meg a mélyebb üzenetét. ismerünk. De üzenet csodájáért újra és újra hálát kell éreznünk.

Amikor Isten azt mondja, hogy szerette a világot, nem a múltról beszél,hanem egy régen elkezdődött folyamatról, isteni akaratról van szó, ami azóta is tart! Isten most is ugyanúgy szereti a világot, mint akkor, amikor ez a kijelentés Jézus ajkán elhangzott. Sőt, már azelőtt is szeretett, hogy Jézus ezeket a szavakat kimondta volna.

Az Isten nélkül élő ember örökké fél, szorong. Ezt a gyötrő félelemérzést egyvalami oldhatja föl: az oltalmazottság tudata. Pl. a gyermek az anyja karjai között nem fél. El van rejtve a karok között. Még a legfélelmetesebb helyzetben sem. A külső védelem elháríthat bizonyos veszedelmeket, de a láthatatlan, a  megnevezhetetlen félelmet csak a szeretet győzheti le! A szeretet kiűzi a félelmet! Ez az, ami után a mai ember a legmélyebben vágyódik: a védettség, az oltalmazottság.

Ezt vesztette el a bűnbe esett ember. Bár ismeri az összes elképzelhető külső védelmi berendezést, az élet- és balesetbiztosítási kötvénytől a modern fegyverekig, még sincs elrejtve. Nincs védelmezője, akinél el lenne rejtve. Nem képes magát elrejtettséggel megajándékozni, elszakadt az oltalmazó szeretettől, ezért fél a világ! De van világot körülvevő isteni szeretet! Csak ebben az isteni szeretetben van elrejtettség. Van, aki szeret!

Ő az Egyszülött Fiát adta. Beleadta ebbe a félelmetes világba! „Az Ő egyszülött Fiát”: azt jelenti ez a kifejezés: hogy Jézus az az ablak, akin keresztül az ember megláthat valamit abból az Istenből, aki e világban munkálkodik. Aki betölti a jelenlétével a világot. Az a transzparens, akin át belesugárzik a világba az a tény, hogy az Isten szereti ezt a világot! Isten, Aki itt van! Nem egy távoli, elképzelhetetlen mennyei magasságban trónol a világ fölött, hanem itt van! Az Ő Egyszülött Fiát adta. Olyan ez, mint egy figyelmeztetés, hogy Istent ne fönt keresd a magasságban, hanem lent, a mélységben! Isten valóságát sokkal jobban kifejezi a mélység, mint a magasság. Mint ahogyan mély az igazság, mély a szenvedés, vagy mély az alap, a legmélyebb fundamentum. Az igazságnak a legmélyén, az emberi élet minden problémájának a legmélyén, a világ fundamentumának a mélységében: ott van az Isten!

Kérdés: Tudjuk-e mi ezt az isteni szeretetet értékelni?

Imatéma: Imádkozzunk a félelemben és szorongások között élő embertársainkért.

Írta és felolvasta: Baksa László

2021.03.12. Péntek, Böjt 21. nap

Ige: “…és ahogyan felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie.” (Jn 3,14)

Miféle rézkígyóról is van itt szó?  Mi köze a rézkígyónak Jézushoz?

 A zsidó nép a pusztai vándorlása során – mint tudjuk – sokszor elégedetlenkedett…méltatlankodott és lázadozott. Ezért az Úr mérges kígyókat küldött a népre és akiket megmartak, azok meghaltak. Mózes imádkozott a népért. Az Úr szavára készített egy póznára tűzött rézkígyót, s  – a megmart emberek közül,  akik arra feltekintettek – azok életben maradtak.

Aki a pusztában a rézkígyóra feltekintett, azzal elismerte, hogy önmagától nem tud meggyógyulni, nem tudna életben maradni. A gyógyulása, életben maradása kegyelmi ajándék. Neki csak annyit kell tenni, hogy Isten szavának engedelmeskedve feltekint rá. A rézkígyó magának a keresztre veszített Krisztusnak az előképe volt. A kígyók által megmart emberek így a Messiásra mutató jelre tekintettek fel (és nem egy bálványra.)

Isten azt hirdeti ezzel a jelképpel nekünk ma, hogy a bűntől megmart ember nem késlekedhet a Megváltóhoz menekülni és hittel feltekinteni rá.

Itt nincs helye a halogatásnak, a magyarázkodásnak és kételkedésnek, mert aki ezt teszi, az meg fog halni.

Kérdés: Mi kire tekintünk? Hova tekintünk?

Imatéma: Tudjunk Jézusra tekinteni nehézségeink közepette.

Írta és felolvasta: Baksa László

2021.03.11. Csütörtök, Böjt 20. nap

Ige: „Amikor aztán feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.” (Jn 2,22)

Jézus feltámadása után mintha hályog hullott volna le a tanítványok szeméről, megkapták a hitnek a látását. Most értették meg igazán szeretett mesterük szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának értelmét. Onnantól kezdve ez a hit kitörölhetetlen volt a szívükből, az életükből, akármilyen testi, lelki fenyegetettség érte is őket emiatt. És ez a hit éltet ma bennünket is! Az Atya végtelen szeretete mutatkozik meg az ő szent fia, Jézus Krisztus önként vállalt szenvedésében. Átélt minden szenvedést, amit ember átélhet: a megvetettséget, a megnemértettséget, az üldözést és a halált is. A kereszten pedig a szenvedések szenvedését kell megtapasztalnia, a poklok poklát, a tökéletes magányt, amely a legszörnyűbb lelki fájdalom. Jézus így kiált fel: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem! Átéli az elszakadást attól, akivel ő tökéletesen egy, aki az élet teljességét jelenti számára. Miértünk élte át mindezt, hogy nekünk ne kelljen a poklot megtapasztalni. Ez az isteni szeretetnek olyan foka, amelyen a sátán nem tudott fogást találni, Jézus Krisztus legyőzte a halált, és feltámadt az örök életre.

Kérdés: Hisszük-e, hogy mindez értünk történt?

Imatéma: Köszönjük Urunk, hogy az örök életet ajándékozod nekünk, amelynek az ízét már itt a földön is megtapasztalhatjuk.

Írta és felolvasta: Ábrahám János

2021.03.10. Szerda, Böjt 19. nap

Ige: „A zsidók pedig azt kérdezték tőle: milyen jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed? Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem. Ezt mondták rá a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted? Ő azonban testének templomáról beszélt.” (Jn 2,18-21)

A zsidó hívők megütköztek Jézus templombéli cselekedetén, és számonkérően fordultak felé, jelt követelve tőle, amellyel igazolhatja tettét. Az Úr válaszán még jobban megrökönyödtek; hogyan tudná három nap alatt felépíteni a 46 éven keresztül épült templomot? Nem látnak az orruknál tovább, de hát honnan is lett volna a hitnek az a látása bennük, hogy felismerjék a Jézusban az oly régóta áhított Messiást? Talán még a szemükre sem vethetjük hitetlenségüket, főleg akkor, amikor azt látjuk, hogy olykor még a tanítványok is mintha vaksötétben tapogatóznának. Pedig Jézus mennyi jelt mutatott munkálkodásának három éve alatt! Még az sem volt elég, hogy a négy napja halott Lázárt feltámasztotta. 

Milyen nagy kegyelem az, hogy mi már tudjuk, Jézus Krisztus az Ő testének templomáról beszélt, amelyet lerombolnak, elpusztítanak, de harmadnapra újjászületik, feltámad, megszabadítva ezt a teremtett világot az örök haláltól! Ámen!

Kérdés: Van-e bennünk hit, hogy felismerjük az Úr csodáit életünkben?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek által feltétel nélkül higgyünk Jézus Krisztus végtelen szeretetében.

Írta és felolvasta: Ábrahám János

2021.03.09. Kedd, Böjt 18. nap

Ige: “Tanítványai visszaemlékeztek, hogy meg van írva: „A te házad iránti féltő szeretet emészt engem”. (Jn 2,17)

A tanítványok, amikor látták Jézus indulatos, fizikai erőt is bevető templomtisztítási tettét, amellyel kizavarta onnan a nem odavalót, valószínűleg meglepődtek mesterük határozott, ellentmondást nem tűrő fellépésén. Keresték tettének a magyarázatát, és meg is találták azt a Zsoltárok könyve egyik sorában. A mester az Atya iránti szeretetből tette azt, amit tett. A szeretet nem szentimentalizmus vagy az érzelmek felfokozott játéka csupán. Megvédeni azt, ami számunkra szent, ahol jelen van az élő Isten, például a közösségünk vagy a családunk, adott esetben keményebb, határozottabb kiállást követel. Szeretetből őértük. Kiállni az igazság mellett támogatva, megvédve azokat, akiket bántás, kirekesztés, igazságtalanság ért. Jézus egy percig sem habozott, cselekedett. Tanuljunk tőle bátorságot, de legfőképpen alázatot, mert jóllehet prófétai módon bánt azokkal, akik csak ebből értettek, de életét adta minden emberért, az árusokért, pénzváltókért ugyanúgy, ahogyan értünk is. Szeretetből. Ámen!

Kérdés: Van-e bátorságunk kiállni az igazság mellett?

Imatéma: Imádkozzunk alázatos, szerető szívért, lélekért!

Írta és felolvasta: Ábrahám János

2021.03.08. Hétfő, Böjt 17. nap

Ige: „Kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mindet a templomból a marhákkal és a juhokkal együtt. A pénzváltók pénzét kiszórta, az asztalokat felborította, a galambárusoknak pedig ezt mondta: vigyétek ezeket innen, ne csináljatok piacteret az én Atyám házából!” (Jn 2,15-16)

Amikor Jézus szembesült a templomban uralkodó áldatlan állapotokkal, korbáccsal űzte ki az árusokat, felborítva asztalaikat. Szokatlan ez a stílus az Úrtól; a szelíd, szeretetével mindenkit átölelő, mindenki felé együttérzést tanúsító Jézus most úgy cselekszik, mint egy igazi zsidó proféta az Ószövetségből. Ellentmondást nem tűrő őszinteséggel és erővel, sőt hatalommal tisztítja meg a templomot minden nem oda való tisztátalanságtól. 

Bennünk a Szentlélek él. Az írás úgy fogalmaz: a testünk a bennünk lakozó szentlélek temploma. Hisszük-e ezt? Ha igen, legyünk őszinték önmagunkkal, és lássuk tisztán, hogy bennünk is sok minden működik, ami nem oda való, és ami nem méltó az Úr jelenlétéhez! Bennünket mint a szentlélek templomát ki tisztít meg? Forduljunk Jézus Krisztushoz, mert egyedül csak ő képes erre! Szabaduljunk meg minden olyan gondolattól, cselekedettől, ami elválaszt tőle! Legyen a szívünk egészen az Övé, hogy egyszer majd őszintén ki tudjuk mondani: Te vagy, Uram, az egyetlen kincsem! Ámen!

Kérdés: Hiszed-e, hogy a tested a Szentlélek temploma?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy teljesedjen ki bennünk Jézus jelenléte!

Írta és felolvasta: Ábrahám János

2021.03.06. Szombat, Böjt 16. nap

Ige: „Közel volt a zsidók páskaünnepe, és Jézus felment Jeruzsálembe. A templomban találta a marhák, juhok és galambok árusait, meg az ott ülő pénzváltókat.” (Jn 2,13-14)

A jeruzsálemi templom a zsidó nép egyetlen törvényes kultuszhelye, amelyet minden, vallását komolyan vevő zsidó hívő igyekezett felkeresni évente egyszer, és lehetőleg a páskaünnep alkalmával. Nagyon szerették a templomukat! Jézus is örömmel lépte át a szent hely küszöbét, kellemes gyermekkori emlékek is fűzik ide, amikor is naphosszat hallgatta a bölcs, vén tanítókat, azok pedig őt. De most egészen más a helyzet. A templomba lépve megdöbbentő kép fogadta. Az áldozati szertartáshoz nélkülözhetetlen állatok árusai, és a különböző népek pénzeinek szent sékelre váltásával foglalkozó pénzügyi szakemberek a templomtérben állították fel standjaikat, elfoglalva a hívő nép számára fenntartott helyek nagy részét. A kalmárszellem, az üzleti érdek elfoglalta az imádság helyét. Söpörjünk most a magunk portája előtt: mit jelent számunkra a templomunk? Az imádság, az Ige, a kölcsönös szeretet háza, vagy viszünk oda mást is – szívünkben, gondolatainkban – ami nem oda való? Ott van-e bennünk az anyagiasság, az irigység, a rosszindulat, amikor belépünk az Isten házába? Tegyük föl a kérdést: Mit szól mindehhez Jézus? Figyeljünk Rá, és nyitott szívvel várjuk válaszát! Ámen!

Kérdés: Tegyük fel a kérdést magunknak: mit jelent számunkra a templomunk?

Imatéma: Imádkozzunk gyülekezetünk tisztaságáért!

Írta és felolvasta: Ábrahám János

2021.03.05. Péntek, Böjt 15. nap

Ige: “Mert, ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja amikor eljön az Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” (Mk 8,38)

Jézus befejező szavai azt hirdetik, hogy az Ő feltámadásával megkezdődnek a végső idők. Csupán az Úr végleges, látható és ítéletes megjelenése van hátra. Tehát megjelenésének beteljesedése van hátra, ami valósággá válik majd a visszajövetelében. Márk a végsőkig vezeti az olvasót: Vagy teljes hitben a Messiásnak szenteljük magunkat, vagy nyitva lesz előttünk az a szörnyű kilátás, hogy kedvezőtlen itéletet halljunk majd, amikor az Emberfia visszajön az Atya dicsőségében. 

Kérdés: Melyik utat választom? A földi végeset, vagy a mennyei végtelent?

Ima: Imádkozzunk önmegtagadásért, az örök élet reménységéért.     

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.03.04. Csütörtök, Böjt 14. nap

Ige: “Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, de élete veszendőbe megy? Mert mit is adhatna az ember váltságdíjul az életéért?” (Mk 8,36-37)

              Krisztusért mindent vállalni, még a kereszthalált is, többet ér az egész világ megnyerésénél. Krisztus szolgálata értékesebb az egész világ minden gazdagságánál. Mert amikor véget ér az Istennek való szolgálat, és Krisztus vissza jön  földre, mindazok, akik a keresztet hordva követték Őt, a mennyek minden gazdagságában részesülni fognak. Álljunk helyt a Krisztus ügyéért itt a Földön! Aki itt elbukik, arra Krisztus nem kényszeríti rá magát. A végső ítéletben a földi ténykedésünkre üt pecsétet Isten.

Kérdés: Döntsük el! Mi a fontosabb? Az ideig való földi dolgainkért való küzdelem, vagy Krisztus ügyéért való munkálkodás?

Ima: Adjunk hálát az Úr Jézusnak, hogy általa lehetőséget kaptunk az örök életre.

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.03.03. Szerda, Böjt 13. nap

Ige: „Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét én értem és az evangéliumért, megmenti azt.” (Mk 8,34-35)

Miután Jézus Pétert alaposan megleckéztette, még szükségesnek tartotta tovább beszélni a szenvedéseiről. Jézus még a sokaságot is magához hívta és tovább mondta a tanítványok körében elkezdetteket. Világosan előadta, hogy aki őt akarja követni, annak meg kell tagadnia magát. Önmagunkat megtagadni azt jelenti, hogy úgy teszünk, mintha önmagunkat sem ismernénk, figyelmen kívül hagyjuk saját magunkat, saját érdekeinket. Ez sokféle lemondással, megrövidüléssel járhat, de ezt nem szabad kikerülni, ez alól nem szabad kibújni, ha egyszer tudjuk, hogy az Ő akaratából kell magunkra vennünk. Nem ugyan az Krisztus után menni és Krisztust követni. Krisztus követése több a Krisztus után menetelnél. Jézus követése azt jelenti, hogy az élet minden dolgában Jézushoz alkalmazkodunk.

Kérdés: Gondolkodjunk! Én „csak” megyek Krisztus után vagy követem Őt?

Ima: Imádkozzunk és kérjük a Szentlélek erejét Krisztus követésére!

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.03.02. Kedd, Böjt 12. nap

Ige: „Péter ekkor félrevonva Őt, feddeni kezdte, Ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megfeddte Pétert, és ezt mondta: Távozz tőlem Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkodol, hanem az emberek szerint.”  (Mk 8,32-33)

Miután Jézus halkan és nyugodtan elmondta a rá váró szenvedéseket és kereszthalálát, Péter lépett elé. Megfogta Jézus kezét, félrehúzta és elkezdte dorgálni Őt. Ugyan hogyan történhetne veled ilyesmi? Tulajdonképpen bátorítani akarta Jézust, hogy ne essen kétségbe. Péter jót akart. Amit mondott, szeretetből mondta. Mégis, amit mondott csupa értetlenség és ügyetlenség volt, sőt nagy kísértés volt Jézus számára, mert Péter szavai csak nehezítették a szenvedések amúgy is súlyos elképzelését. Jézus azonban erősen ellenált az engedelmességben, és Péterhez fordulva így szolt hozzá: Távozz tőlem Sátán! Nem az Isten akaratára gondolsz, hanem az emberek akaratára. Jézus ugyan úgy beszélt Péterrel, mint annak idején a pusztában kísértő Sátánnal, mert Péter olyat mondott, ami a Sátántól került Péter elméjébe. 

Kérdés: Kerültél-e már olyan élethelyzetbe, amikor valakinek jót akartál, még sem segítettél vele? 

Ima: Cselekedeteink, döntéseink előtt mindig kérjük Isten útmutató segítségét. 

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.03.01. Hétfő, Böjt 11. nap

Ige: „És tanítani kezde őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Jézus nyíltan beszélt erről.” (Mk 8,31)

Jézus először beszél a rá váró szenvedésekről. Jézus az ókori római város, Cézárea Fillipi felé haladt tanítványai kíséretében. Ez az ókori város a mai Golán-felnnsík Északi részén fekszik, a Jordán forrásvidékén. A korabeli szép erdős vidéken vezetett az útjuk. A tanítványok talán éppen az erdő madarainak énekét hallgatták, amikor Mesterük elkezdte magyarázni neki, hogy mi is az Ő küldetése, célja, feladata. Miért kell Jeruzsálembe mennie, ahol szörnyű szenvedéseket kell elviselnie a főpapoktól, írástudóktól, aztán meg is ölik, de harmadnap fel fog támadni a halálból. Korábban sohasem beszélt nekik erről, mert még nem értették volna ezeket a szavakat. De most eljött az idő, hogy végre megértsék a nagy titkot, hogyan kell a Messiásnak elvégeznie a megváltás művét. Jézus szavait a tanítványok döbbenettel hallgatták. 

Kérdés: Te mit gondoltál, éreztél, amikor életedben először hallottál Jézus szenvedéséről, haláláról, és feltámadásáról?

Imatéma: Adjunk hálát Istennek, hogy egyszülött Fia által az én bűneimet is megváltotta.

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.02.27. Szombat, Böjt 10. nap

Ige: „Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,14-15)

Jézus hazatérve elkezdi hirdetni az evangéliumot, az örömhírt, Isten üdvözítő kegyelmét. Megtérésre buzdít.  De mi is a megtérés? Az, hogy megfordulunk azon az úton, amin járunk, új irányt veszünk. Ahogy a tanítványok élete is új irányt vett, amikor Krisztus elhívta őket, úgy kell, hogy a mi életünk is más mederben folyjon tovább, ha meghalljuk és elfogadjuk a hívását. 

Ez a más meder nem új állást, új lakcímet, új családot takar, hanem annak a látás- és viselkedésmódnak a megváltozását, ami addig jellemezte életünket. A napról napra gondolkodás helyett az örök életünk fényében élni a mindennapokat. A bosszankodás, bosszúvágy helyett a megbocsátó türelemmel nézni a másikra. Az aggódás, elégedetlenség helyett hálával gondolni mind arra, amink van és alázatos szívvel kérni Isten segítségét, kegyelmét életünk fájó sebeire.

Kérdés: Érezted már valaha, hogy nem jó az út, amelyen jársz?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy megtaláljuk azt az utat, amely az örök élet felé vezet!


2021.02.26. Péntek, Böjt 9. nap

Ige: „A Lélek pedig azonnal kivitte a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.” (Mk 1,12-13)

Kísértés. Nincs olyan ember, aki ne tudna példát mondani a saját életéből erre a szóra. Ádám és Éva példájából tudjuk, hogy amióta az ember létezik, a kísértés jelen van az életében, árnyékként követi és sajnos azt is tudjuk, hogy nem tudunk megbirkózni vele, időről időre maga alá gyűr. Jézust sem kerülte el a kísértő, az Ő földi életében is ott volt ez a teher. A földi szolgálatának megkezdése előtt farkasszemet néz ezzel az árnyékkal. Nem semmisíti meg, de nem is hagyja, hogy maga alá gyűrje.

A kísértés elől senki nem menekülhet, sőt szembesülnünk kell azzal, hogy nem is tudunk. De nem attól kell félnünk, hogy megkörnyékez-e bennünket a kísértő és ha igen, milyen formában, mert tudjuk, hogy magát Jézust is megpróbálta. Ez még nem bűn. Félni valónk attól van, ha engedünk a kísértésnek, mert az már bűn és egy olyan lavinát tud elindítani, ami maga alá temet bennünket.

 Jézus erre az ellenállásra hívja fel a figyelmet a pusztában töltött negyven napjával. Neki sikerült ellenállnia és az Ő segítségével nekünk is sikerülhet, nemcsak negyven napig, hanem földi életünk végéig.

Kérdés: Mi volt eddigi életedben a legnagyobb kísértés?

Imatéma: Imádkozzunk Isten segítségéért, hogy ellent tudjunk állni a kísértéseknek!

2021.02.25. Csütörtök, Böjt 8. nap

Ige: „A Lélek pedig azonnal kivitte a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.” (Mk 1,12-13)

Azt remélnénk, hogy egy meghitt keresztelői ünnep után, ha nem is tűnik el minden bajunk-gondunk, de talán könnyebb lesz megküzdeni a szürke hétköznapokkal, a szűnni nem akaró problémákkal, kísértésekkel. Tudjuk, hogy a válasz általában nem. Nem lesz könnyebb, nem lesz kevesebb, nem lesz felhőtlenebb.

Jézussal is hasonlóan történt. Azután, hogy meg volt a csodás keresztelő, azonnal földi élete egyik legnehezebb időszakába csöppent. Az Isten szerető közelségéből a Sátán társaságába. Átmenet nélkül, egy rideg, barátságtalan környezetbe, ahol lelki és fizikai próbák várták. Az egyik percben még Atyja szerető hangját hallotta, a másik percben már a Sátán sziszegését és éhező teste kínlódását.

Olyan kijózanítóan, ugyanakkor szívszorítóan gyors ez a váltás. Azonnal. Miért nem tarhat kicsit tovább az ünnep, miért nem maradhatunk még a szerető körben, miért nem töltekezhetünk lelkileg és fizikailag is még egy kicsit. A böjt éppen erre a miértre mutat rá. Bűnösök vagyunk, ami azt jelenteni, hogy sohasem lenne elég Isten bátorítása, az értünk mondott imák, vagy sohasem tudnánk annyira jóllakni, hogy egy negyven napos böjt ne tenne próbára bennünket. Nem várhatunk, miután megvallottuk Krisztushoz tartozásunkat, mennünk kell és hirdetni az örömhírt, fáradhatatlanul, a szürke hétköznapokban, a próbák közepette is.

Kérdés: Mit teszel, ha érzed a kísértést az életedben?

Imatéma: „… ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”

2021.02.24. Szerda, Böjt 7. nap

Ige: „És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”(Mk 1,10-11)

Akár gyermek, akár felnőtt keresztelése történik, az emelkedett hangulat jellemzi ezt az eseményt. Hiszen ez egy egyszeri alkalom az ember életében, mindemellett nyilvános, kisebb-nagyobb tömeg előtt történik, ott vannak a családtagok, barátok, a gyülekezet. Az emelkedettséget igyekszünk szép ruhával, fotózással, emléklappal, ajándékokkal, ünnepi ebéddel fokozni. Mégis, ha Jézus megkereszteléséről olvasunk, féltékenység költözhet a szívünkbe. Az Ő keresztelőjén az ünneplő gyülekezetben maga Isten is megjelent, az ajándék pedig nem ékszer, pénz, plüssállatka, virágcsokor volt, hanem a Szentlélek. Ki ne szeretné látni, hogy megnyílik az oly sokszor elképzelt menny. Ki ne szeretné látni a Lelket, amelyet olyan nehéz felfogni, elképzelni. Ki ne szeretné hallani az Istent, amint szeretettel, büszkeséggel telt hangon megszólít egy teli templom, a rokonok, barátok előtt. Egy ilyen keresztelő után sokkal könnyebb lenne bizonyságot tenni, hirdetni az evangéliumot. Vagy mégsem? Jézus életében a megpróbáltatások a megkeresztelése után kezdődtek. Jóllehet ott volt mögötte a csodás ünnepség, mégis folyamatos alázatra és imádságra volt szüksége, hogy helyt tudjon állni a kísértések között. Kövessük mi is ezt az alázatosan szolgáló példát, tudva, hogy Isten számára mi is szeretett gyermekek vagyunk, akikben gyönyörködik.

Kérdés: Megtapasztaltad már az életed során, hogy Isten szeret téged? Hogyan, miben láttad, tapasztaltad ezt meg?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy alázattal és kitartóan tudjuk szolgálni az Isten ügyét.

2021.02.23. Kedd, Böjt 6. nap

Ige: „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.” ( Mk 1,9)

Az utóbbi vasárnapokon a keresztségről volt szó gyülekezetünkben. Rengeteg oldalról megvilágításba került ez a sákramentum, amely a bűnös voltunk következményeiből való szabadulást ígéri Jézus áldozatának köszönhetően. De vajon Jézus miért keresztelkedett meg, hiszen ő nem volt bűnös. Mit üzen ez számunkra? Egyrészt azt, hogy ő nem csak valóságos Isten, hanem valóságos ember is volt, aki részese volt az emberi történelemnek, kultúrának. Másrészt ezzel példát mutat számunkra és felhívja a figyelmet a keresztség fontosságára, ami több mint egy hagyomány, egy kulturális örökség. 

Jézus földi munkájának megkezdése előtt két fontos dolog történt, az egyik a megkeresztelkedése volt. Ha maga az Isten fia fontosnak tartotta, hogy elmenjen és megkeresztelkedjen, akkor nekünk is el kell gondolkodni azon, hogy mit jelent számunkra az, hogy meg vagyunk keresztelve vagy pedig, ha még nem vagyunk, akkor mit jelenthetne itt a földi életünkre, jövőnkre nézve. Egy családi, társadalmi elvárásnak való elégtételt, egy szép szertartást? Vagy talán egy szolgálat kezdetét, vagy tudatosabbá, gyümölcsözőbbé válását? 

Kérdés: Mit jelent számodra az, hogy meg vagy keresztelve?

Imatéma: Imádkozzunk a megkereszteltekért és a keresztségre készülőkért.

Írta és felolvasta: Czeglédi-Barna Ágnes

2021.02.22. Hétfő, Böjt 5. nap

Ige: Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is. (Mt 6,19-21)                                   

Nemrégiben a szekrényemben pakolva azt kellett megállapítanom, hogy már megint annyi fölösleges holmim van. Selejtezni kell.

A közelmúltban váratlanul meghalt egy közeli ismerős. Nagyon sok értékes tárgy maradt utána, amit ő szívesen gyűjtött. Az utód számára viszont nem jelentenek semmit, megszabadul tőlük.

Mai igénkben Jézus nagyon határozottan szól az ilyenfajta gyűjtések ellen. Ne tegyük! Nem is csak az a baj ezekkel, hogy előbb-utóbb megsemmisülnek, hanem szinte észrevétlenül kötnek bennünket ehhez a világhoz. Mi talán a szakadatlan gyűjtésben érezzük biztonságban magunkat, pedig egy másik helyen Jézus arra tanít, hogy csak „egy a szükséges dolog”.    

Mi is az a romolhatatlan kincs, amit Ő kínál? Számomra az örök élet, aminek elnyerését Megváltónk tette lehetővé. Isten uralmának visszaállítása életemben és környezetemben élethosszig tartó értelmes kincsgyűjtés lehet. Teljes szívvel érdemes nekilátni. 

Lehet ez a böjti időszak alkalom arra, hogy ilyen értékrend szerint gondoljuk, rendezzük át testi, lelki kincseinket.          

Kérdés: Mi a legdrágább kincsed?

Imatéma: Kérjük Istent, hogy minél többen ismerhessék fel a legnagyobb kincset Jézus Krisztusban.

Ige: Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig, ha böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja ami titokban történik, megjutalmaz téged. (Mt 6,16-18.)

Amikor a böjt fogalma szóba kerül sok ember kicsit zavarban van. Mit is értsünk ezen pontosan? A biblia sok helyen beszél erről. Mai igeszakaszunkat, ha felületesen szemléljük, azt hihetnénk, hogy külsőségekről van szó: nézés, mosakodás, fejünk megkenése. Pedig Jézus nem erről beszél.

Először arra figyelmeztet, mint az adakozásnál vagy az imádkozásnál, hogy értelmetlenek a vallásos gyakorlatok, mert az üres szertartás, ha valaki csak önmagára gondol és nincs őszinte bűnbánat a szívében.

 A böjt egy komoly belső felkészülési időszak, ha az Istennel valóban találkozni szeretnék és Őt érteni akarom. Ahogyan külsőnket csinosítjuk az ünnepre, ugyan így van szüksége a lelkünknek is erre. Ravasz László úgy fogalmazta ezt meg:” a test félreáll, hogy a lélek ünnepelhessen.” A böjt lényege, hogy egy időre lemondok saját élvezeteimről, hogy másoknak szerezzek örömet. A magam akaratát elengedve, teret engedek Isten vezetésének, mert Ő jobban tudja.

Napjaink bizonytalanságában amikor sokakból tör elő a feszültség, számomra a böjt azt is jelenti, hogy én nem panaszkodok. Próbálom észrevenni, kinek miben segíthetek és teszem ami tőlem telik.                     

Kérdés: Te miről mondasz le másokért?

Imatéma: Vigyük mások nehézségeit Isten elé.   

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka      

Ige: Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged. (Mt 6, 5-6.)

A szakasz elején leírt imádkozási formát ma már nehezen tudnánk elképzelni. Itt korának egy rossz példáját állítja elénk Jézus, amivel koránt sem elrettenteni akar az imádkozástól.

A hívő ember Isten előtti megállása, kegyességi gyakorlatának igen fontos része. Dániel a babiloni fogságban is „…napjában háromszor imádkozott és magasztalta Istenét.” ( Dániel 6:11.) Csak ezáltal kerülhetünk közvetlen kapcsolatba mennyei Atyánkkal. 

Korántsem mindegy viszont, hogy milyen lelkülettel fordulunk Urunkhoz.

„Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek” – mondja Ézsaiás próféta ( Ézs.26:9)

Belső szobámban, magányosan, személyes kapcsolatban lehetek Istennel. Ebben a csendben megmutathatom neki igazi valómat: bűneimet, félelmeimet, kérdéseimet és mindenek előtt háláimat is. Aztán ha őszintén figyelek meghallhatom az Ő válaszait is.

Mondják: a komoly imaélet a lélek oxigénje. Igen! Érzem, tudom, hogy életbe vágó szükségem van rá. Ilyenkor valóban felüdülök, erőt kapok, békességgel megyek tovább.

Legyen minden napunk rendszeres része az imádkozás.

Kérdés: Van e belső szobád?

Imatéma: Adjunk hálát Istennek, hogy személyesen kereshetjük Őt. Mondjuk el kéréseinket másokért, magunkért.

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka

Ige: Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat. Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod rejtve maradjon; és majd a te Atyád, aki látja a rejtett dolgokat, megjutalmaz téged. (Mt 6,2-4)

Első olvasatban számomra meglepő volt, hogy Jézus a kegyesség gyakorlásáról tanítva először az adakozásról beszél. Ebben a témakörben nekem előbb jut eszembe az imádkozás, a böjt vagy az istentisztelet. Ha viszont tovább gondolom, az istentiszteletnek szerves része az adakozás, ahogy erre mindig felhívás is elhangzik.

Nem véletlen hangsúlyozza Jézus ezt, hiszen „ Ő (Isten) az, aki előbb ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.” ( Ap.csel.17:25.)

Ezt magam is akkor értettem meg, amikor beengedtem az életembe Krisztust és Ő megmutatta, hogy mit tett értem. Innentől kezdve a vele való személyes kapcsolatom része egyre inkább a hála telt adakozásom, ami számára akkor elfogadható, ha a háttérben meghúzódva és nem a feleslegemből adok. Adni persze nem csak pénzt lehet , hanem erőmet, időmet, figyelmemet sőt Pál azt javasolja, hogy okos istentiszteletként szánjuk oda teljes valónkat Istennek.

Bármit teszek nyíltan vagy titokban Atyámnak válasza van rá. Megtapasztalt jutalmam pedig az, hogy „ a jókedvű adakozót szereti az Isten.”

Kérdés: Hogyan tervezed és valósítod meg adakozásodat?

Imatéma: Köszönjük meg Istennek, hogy Ő mindig előbb ad és kérjünk útmutatást, hogy kinek mit kell adnunk.

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka

Ige: Vigyázzatok: kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, csak azért, hogy lássák azt, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól.  (Mt.6.1.)

Vigyázzatok! Szólít meg bennünket Isten igéje az idei böjt kezdetén. Mire is kell vigyázni? Kegyességünk gyakorlásának módjára.

Kegyességen az embernek Istennel szembeni vallásos magatartását értjük.

Jézus itt a Hegyi Beszédben három dologgal kapcsolatban szól erről: az adakozással, az imádkozással és a böjtöléssel kapcsolatban. A következő napokban mindegyikről hallunk majd.

Mai igeversünk azt tanítja nekünk, hogy a kegyességet gyakorolni kell. Méghozzá ne hivalkodóan, ne látszat szerint éljük hívő, keresztyén életünket, hanem Istennek tetsző módon. Akaratának cselekvését várja tőlünk, amit Jézus Krisztus az új parancsolatban foglalt össze:”szeressétek egymást: ahogyan én szeretettelek titeket”( Jn.13:34.)

Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk állandó Isten-kapcsolatra, odafigyelésre, vigyázásra van szükségünk.

Mennyi Atyánk meg is akar jutalmazni, hisz az Úr Jézus áldozatáért örök életet készít számunkra.

Adja Isten, hogy böjti elcsendesedéseinkben alázattal tanulhassuk az ilyen kegyességet.

Kérdés: Hogyan éled meg kegyességedet?

Imatéma: Könyörögjünk, hogy naponta értsük meg Isten akaratát és tudjunk vigyázni annak megtartására.

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka

%d blogger ezt szereti: