2021 Böjti áhítatok

2021.03.04. Csütörtök, Böjt 14. nap

Ige: “Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, de élete veszendőbe megy? Mert mit is adhatna az ember váltságdíjul az életéért?” (Mk 8,36-37)

              Krisztusért mindent vállalni, még a kereszthalált is, többet ér az egész világ megnyerésénél. Krisztus szolgálata értékesebb az egész világ minden gazdagságánál. Mert amikor véget ér az Istennek való szolgálat, és Krisztus vissza jön  földre, mindazok, akik a keresztet hordva követték Őt, a mennyek minden gazdagságában részesülni fognak. Álljunk helyt a Krisztus ügyéért itt a Földön! Aki itt elbukik, arra Krisztus nem kényszeríti rá magát. A végső ítéletben a földi ténykedésünkre üt pecsétet Isten.

Kérdés: Döntsük el! Mi a fontosabb? Az ideig való földi dolgainkért való küzdelem, vagy Krisztus ügyéért való munkálkodás?

Ima: Adjunk hálát az Úr Jézusnak, hogy általa lehetőséget kaptunk az örök életre.

2021.03.03. Szerda, Böjt 13. nap

Ige: „Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét én értem és az evangéliumért, megmenti azt.” (Mk 8,34-35)

Miután Jézus Pétert alaposan megleckéztette, még szükségesnek tartotta tovább beszélni a szenvedéseiről. Jézus még a sokaságot is magához hívta és tovább mondta a tanítványok körében elkezdetteket. Világosan előadta, hogy aki őt akarja követni, annak meg kell tagadnia magát. Önmagunkat megtagadni azt jelenti, hogy úgy teszünk, mintha önmagunkat sem ismernénk, figyelmen kívül hagyjuk saját magunkat, saját érdekeinket. Ez sokféle lemondással, megrövidüléssel járhat, de ezt nem szabad kikerülni, ez alól nem szabad kibújni, ha egyszer tudjuk, hogy az Ő akaratából kell magunkra vennünk. Nem ugyan az Krisztus után menni és Krisztust követni. Krisztus követése több a Krisztus után menetelnél. Jézus követése azt jelenti, hogy az élet minden dolgában Jézushoz alkalmazkodunk.

Kérdés: Gondolkodjunk! Én „csak” megyek Krisztus után vagy követem Őt?

Ima: Imádkozzunk és kérjük a Szentlélek erejét Krisztus követésére!

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.03.02. Kedd, Böjt 12. nap

Ige: „Péter ekkor félrevonva Őt, feddeni kezdte, Ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megfeddte Pétert, és ezt mondta: Távozz tőlem Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkodol, hanem az emberek szerint.”  (Mk 8,32-33)

Miután Jézus halkan és nyugodtan elmondta a rá váró szenvedéseket és kereszthalálát, Péter lépett elé. Megfogta Jézus kezét, félrehúzta és elkezdte dorgálni Őt. Ugyan hogyan történhetne veled ilyesmi? Tulajdonképpen bátorítani akarta Jézust, hogy ne essen kétségbe. Péter jót akart. Amit mondott, szeretetből mondta. Mégis, amit mondott csupa értetlenség és ügyetlenség volt, sőt nagy kísértés volt Jézus számára, mert Péter szavai csak nehezítették a szenvedések amúgy is súlyos elképzelését. Jézus azonban erősen ellenált az engedelmességben, és Péterhez fordulva így szolt hozzá: Távozz tőlem Sátán! Nem az Isten akaratára gondolsz, hanem az emberek akaratára. Jézus ugyan úgy beszélt Péterrel, mint annak idején a pusztában kísértő Sátánnal, mert Péter olyat mondott, ami a Sátántól került Péter elméjébe. 

Kérdés: Kerültél-e már olyan élethelyzetbe, amikor valakinek jót akartál, még sem segítettél vele? 

Ima: Cselekedeteink, döntéseink előtt mindig kérjük Isten útmutató segítségét. 

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.03.01. Hétfő, Böjt 11. nap

Ige: „És tanítani kezde őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Jézus nyíltan beszélt erről.” (Mk 8,31)

Jézus először beszél a rá váró szenvedésekről. Jézus az ókori római város, Cézárea Fillipi felé haladt tanítványai kíséretében. Ez az ókori város a mai Golán-felnnsík Északi részén fekszik, a Jordán forrásvidékén. A korabeli szép erdős vidéken vezetett az útjuk. A tanítványok talán éppen az erdő madarainak énekét hallgatták, amikor Mesterük elkezdte magyarázni neki, hogy mi is az Ő küldetése, célja, feladata. Miért kell Jeruzsálembe mennie, ahol szörnyű szenvedéseket kell elviselnie a főpapoktól, írástudóktól, aztán meg is ölik, de harmadnap fel fog támadni a halálból. Korábban sohasem beszélt nekik erről, mert még nem értették volna ezeket a szavakat. De most eljött az idő, hogy végre megértsék a nagy titkot, hogyan kell a Messiásnak elvégeznie a megváltás művét. Jézus szavait a tanítványok döbbenettel hallgatták. 

Kérdés: Te mit gondoltál, éreztél, amikor életedben először hallottál Jézus szenvedéséről, haláláról, és feltámadásáról?

Imatéma: Adjunk hálát Istennek, hogy egyszülött Fia által az én bűneimet is megváltotta.

Írta és felolvasta: Budai Árpád

2021.02.27. Szombat, Böjt 10. nap

Ige: „Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,14-15)

Jézus hazatérve elkezdi hirdetni az evangéliumot, az örömhírt, Isten üdvözítő kegyelmét. Megtérésre buzdít.  De mi is a megtérés? Az, hogy megfordulunk azon az úton, amin járunk, új irányt veszünk. Ahogy a tanítványok élete is új irányt vett, amikor Krisztus elhívta őket, úgy kell, hogy a mi életünk is más mederben folyjon tovább, ha meghalljuk és elfogadjuk a hívását. 

Ez a más meder nem új állást, új lakcímet, új családot takar, hanem annak a látás- és viselkedésmódnak a megváltozását, ami addig jellemezte életünket. A napról napra gondolkodás helyett az örök életünk fényében élni a mindennapokat. A bosszankodás, bosszúvágy helyett a megbocsátó türelemmel nézni a másikra. Az aggódás, elégedetlenség helyett hálával gondolni mind arra, amink van és alázatos szívvel kérni Isten segítségét, kegyelmét életünk fájó sebeire.

Kérdés: Érezted már valaha, hogy nem jó az út, amelyen jársz?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy megtaláljuk azt az utat, amely az örök élet felé vezet!


2021.02.26. Péntek, Böjt 9. nap

Ige: „A Lélek pedig azonnal kivitte a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.” (Mk 1,12-13)

Kísértés. Nincs olyan ember, aki ne tudna példát mondani a saját életéből erre a szóra. Ádám és Éva példájából tudjuk, hogy amióta az ember létezik, a kísértés jelen van az életében, árnyékként követi és sajnos azt is tudjuk, hogy nem tudunk megbirkózni vele, időről időre maga alá gyűr. Jézust sem kerülte el a kísértő, az Ő földi életében is ott volt ez a teher. A földi szolgálatának megkezdése előtt farkasszemet néz ezzel az árnyékkal. Nem semmisíti meg, de nem is hagyja, hogy maga alá gyűrje.

A kísértés elől senki nem menekülhet, sőt szembesülnünk kell azzal, hogy nem is tudunk. De nem attól kell félnünk, hogy megkörnyékez-e bennünket a kísértő és ha igen, milyen formában, mert tudjuk, hogy magát Jézust is megpróbálta. Ez még nem bűn. Félni valónk attól van, ha engedünk a kísértésnek, mert az már bűn és egy olyan lavinát tud elindítani, ami maga alá temet bennünket.

 Jézus erre az ellenállásra hívja fel a figyelmet a pusztában töltött negyven napjával. Neki sikerült ellenállnia és az Ő segítségével nekünk is sikerülhet, nemcsak negyven napig, hanem földi életünk végéig.

Kérdés: Mi volt eddigi életedben a legnagyobb kísértés?

Imatéma: Imádkozzunk Isten segítségéért, hogy ellent tudjunk állni a kísértéseknek!

2021.02.25. Csütörtök, Böjt 8. nap

Ige: „A Lélek pedig azonnal kivitte a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.” (Mk 1,12-13)

Azt remélnénk, hogy egy meghitt keresztelői ünnep után, ha nem is tűnik el minden bajunk-gondunk, de talán könnyebb lesz megküzdeni a szürke hétköznapokkal, a szűnni nem akaró problémákkal, kísértésekkel. Tudjuk, hogy a válasz általában nem. Nem lesz könnyebb, nem lesz kevesebb, nem lesz felhőtlenebb.

Jézussal is hasonlóan történt. Azután, hogy meg volt a csodás keresztelő, azonnal földi élete egyik legnehezebb időszakába csöppent. Az Isten szerető közelségéből a Sátán társaságába. Átmenet nélkül, egy rideg, barátságtalan környezetbe, ahol lelki és fizikai próbák várták. Az egyik percben még Atyja szerető hangját hallotta, a másik percben már a Sátán sziszegését és éhező teste kínlódását.

Olyan kijózanítóan, ugyanakkor szívszorítóan gyors ez a váltás. Azonnal. Miért nem tarhat kicsit tovább az ünnep, miért nem maradhatunk még a szerető körben, miért nem töltekezhetünk lelkileg és fizikailag is még egy kicsit. A böjt éppen erre a miértre mutat rá. Bűnösök vagyunk, ami azt jelenteni, hogy sohasem lenne elég Isten bátorítása, az értünk mondott imák, vagy sohasem tudnánk annyira jóllakni, hogy egy negyven napos böjt ne tenne próbára bennünket. Nem várhatunk, miután megvallottuk Krisztushoz tartozásunkat, mennünk kell és hirdetni az örömhírt, fáradhatatlanul, a szürke hétköznapokban, a próbák közepette is.

Kérdés: Mit teszel, ha érzed a kísértést az életedben?

Imatéma: „… ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”

2021.02.24. Szerda, Böjt 7. nap

Ige: „És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”(Mk 1,10-11)

Akár gyermek, akár felnőtt keresztelése történik, az emelkedett hangulat jellemzi ezt az eseményt. Hiszen ez egy egyszeri alkalom az ember életében, mindemellett nyilvános, kisebb-nagyobb tömeg előtt történik, ott vannak a családtagok, barátok, a gyülekezet. Az emelkedettséget igyekszünk szép ruhával, fotózással, emléklappal, ajándékokkal, ünnepi ebéddel fokozni. Mégis, ha Jézus megkereszteléséről olvasunk, féltékenység költözhet a szívünkbe. Az Ő keresztelőjén az ünneplő gyülekezetben maga Isten is megjelent, az ajándék pedig nem ékszer, pénz, plüssállatka, virágcsokor volt, hanem a Szentlélek. Ki ne szeretné látni, hogy megnyílik az oly sokszor elképzelt menny. Ki ne szeretné látni a Lelket, amelyet olyan nehéz felfogni, elképzelni. Ki ne szeretné hallani az Istent, amint szeretettel, büszkeséggel telt hangon megszólít egy teli templom, a rokonok, barátok előtt. Egy ilyen keresztelő után sokkal könnyebb lenne bizonyságot tenni, hirdetni az evangéliumot. Vagy mégsem? Jézus életében a megpróbáltatások a megkeresztelése után kezdődtek. Jóllehet ott volt mögötte a csodás ünnepség, mégis folyamatos alázatra és imádságra volt szüksége, hogy helyt tudjon állni a kísértések között. Kövessük mi is ezt az alázatosan szolgáló példát, tudva, hogy Isten számára mi is szeretett gyermekek vagyunk, akikben gyönyörködik.

Kérdés: Megtapasztaltad már az életed során, hogy Isten szeret téged? Hogyan, miben láttad, tapasztaltad ezt meg?

Imatéma: Imádkozzunk azért, hogy alázattal és kitartóan tudjuk szolgálni az Isten ügyét.

2021.02.23. Kedd, Böjt 6. nap

Ige: „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.” ( Mk 1,9)

Az utóbbi vasárnapokon a keresztségről volt szó gyülekezetünkben. Rengeteg oldalról megvilágításba került ez a sákramentum, amely a bűnös voltunk következményeiből való szabadulást ígéri Jézus áldozatának köszönhetően. De vajon Jézus miért keresztelkedett meg, hiszen ő nem volt bűnös. Mit üzen ez számunkra? Egyrészt azt, hogy ő nem csak valóságos Isten, hanem valóságos ember is volt, aki részese volt az emberi történelemnek, kultúrának. Másrészt ezzel példát mutat számunkra és felhívja a figyelmet a keresztség fontosságára, ami több mint egy hagyomány, egy kulturális örökség. 

Jézus földi munkájának megkezdése előtt két fontos dolog történt, az egyik a megkeresztelkedése volt. Ha maga az Isten fia fontosnak tartotta, hogy elmenjen és megkeresztelkedjen, akkor nekünk is el kell gondolkodni azon, hogy mit jelent számunkra az, hogy meg vagyunk keresztelve vagy pedig, ha még nem vagyunk, akkor mit jelenthetne itt a földi életünkre, jövőnkre nézve. Egy családi, társadalmi elvárásnak való elégtételt, egy szép szertartást? Vagy talán egy szolgálat kezdetét, vagy tudatosabbá, gyümölcsözőbbé válását? 

Kérdés: Mit jelent számodra az, hogy meg vagy keresztelve?

Imatéma: Imádkozzunk a megkereszteltekért és a keresztségre készülőkért.

Írta és felolvasta: Czeglédi-Barna Ágnes

2021.02.22. Hétfő, Böjt 5. nap

Ige: Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is. (Mt 6,19-21)                                   

Nemrégiben a szekrényemben pakolva azt kellett megállapítanom, hogy már megint annyi fölösleges holmim van. Selejtezni kell.

A közelmúltban váratlanul meghalt egy közeli ismerős. Nagyon sok értékes tárgy maradt utána, amit ő szívesen gyűjtött. Az utód számára viszont nem jelentenek semmit, megszabadul tőlük.

Mai igénkben Jézus nagyon határozottan szól az ilyenfajta gyűjtések ellen. Ne tegyük! Nem is csak az a baj ezekkel, hogy előbb-utóbb megsemmisülnek, hanem szinte észrevétlenül kötnek bennünket ehhez a világhoz. Mi talán a szakadatlan gyűjtésben érezzük biztonságban magunkat, pedig egy másik helyen Jézus arra tanít, hogy csak „egy a szükséges dolog”.    

Mi is az a romolhatatlan kincs, amit Ő kínál? Számomra az örök élet, aminek elnyerését Megváltónk tette lehetővé. Isten uralmának visszaállítása életemben és környezetemben élethosszig tartó értelmes kincsgyűjtés lehet. Teljes szívvel érdemes nekilátni. 

Lehet ez a böjti időszak alkalom arra, hogy ilyen értékrend szerint gondoljuk, rendezzük át testi, lelki kincseinket.          

Kérdés: Mi a legdrágább kincsed?

Imatéma: Kérjük Istent, hogy minél többen ismerhessék fel a legnagyobb kincset Jézus Krisztusban.

Ige: Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig, ha böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja ami titokban történik, megjutalmaz téged. (Mt 6,16-18.)

Amikor a böjt fogalma szóba kerül sok ember kicsit zavarban van. Mit is értsünk ezen pontosan? A biblia sok helyen beszél erről. Mai igeszakaszunkat, ha felületesen szemléljük, azt hihetnénk, hogy külsőségekről van szó: nézés, mosakodás, fejünk megkenése. Pedig Jézus nem erről beszél.

Először arra figyelmeztet, mint az adakozásnál vagy az imádkozásnál, hogy értelmetlenek a vallásos gyakorlatok, mert az üres szertartás, ha valaki csak önmagára gondol és nincs őszinte bűnbánat a szívében.

 A böjt egy komoly belső felkészülési időszak, ha az Istennel valóban találkozni szeretnék és Őt érteni akarom. Ahogyan külsőnket csinosítjuk az ünnepre, ugyan így van szüksége a lelkünknek is erre. Ravasz László úgy fogalmazta ezt meg:” a test félreáll, hogy a lélek ünnepelhessen.” A böjt lényege, hogy egy időre lemondok saját élvezeteimről, hogy másoknak szerezzek örömet. A magam akaratát elengedve, teret engedek Isten vezetésének, mert Ő jobban tudja.

Napjaink bizonytalanságában amikor sokakból tör elő a feszültség, számomra a böjt azt is jelenti, hogy én nem panaszkodok. Próbálom észrevenni, kinek miben segíthetek és teszem ami tőlem telik.                     

Kérdés: Te miről mondasz le másokért?

Imatéma: Vigyük mások nehézségeit Isten elé.   

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka      

Ige: Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged. (Mt 6, 5-6.)

A szakasz elején leírt imádkozási formát ma már nehezen tudnánk elképzelni. Itt korának egy rossz példáját állítja elénk Jézus, amivel koránt sem elrettenteni akar az imádkozástól.

A hívő ember Isten előtti megállása, kegyességi gyakorlatának igen fontos része. Dániel a babiloni fogságban is „…napjában háromszor imádkozott és magasztalta Istenét.” ( Dániel 6:11.) Csak ezáltal kerülhetünk közvetlen kapcsolatba mennyei Atyánkkal. 

Korántsem mindegy viszont, hogy milyen lelkülettel fordulunk Urunkhoz.

„Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek” – mondja Ézsaiás próféta ( Ézs.26:9)

Belső szobámban, magányosan, személyes kapcsolatban lehetek Istennel. Ebben a csendben megmutathatom neki igazi valómat: bűneimet, félelmeimet, kérdéseimet és mindenek előtt háláimat is. Aztán ha őszintén figyelek meghallhatom az Ő válaszait is.

Mondják: a komoly imaélet a lélek oxigénje. Igen! Érzem, tudom, hogy életbe vágó szükségem van rá. Ilyenkor valóban felüdülök, erőt kapok, békességgel megyek tovább.

Legyen minden napunk rendszeres része az imádkozás.

Kérdés: Van e belső szobád?

Imatéma: Adjunk hálát Istennek, hogy személyesen kereshetjük Őt. Mondjuk el kéréseinket másokért, magunkért.

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka

Ige: Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Bizony mondom nektek, megkapták jutalmukat. Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod rejtve maradjon; és majd a te Atyád, aki látja a rejtett dolgokat, megjutalmaz téged. (Mt 6,2-4)

Első olvasatban számomra meglepő volt, hogy Jézus a kegyesség gyakorlásáról tanítva először az adakozásról beszél. Ebben a témakörben nekem előbb jut eszembe az imádkozás, a böjt vagy az istentisztelet. Ha viszont tovább gondolom, az istentiszteletnek szerves része az adakozás, ahogy erre mindig felhívás is elhangzik.

Nem véletlen hangsúlyozza Jézus ezt, hiszen „ Ő (Isten) az, aki előbb ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.” ( Ap.csel.17:25.)

Ezt magam is akkor értettem meg, amikor beengedtem az életembe Krisztust és Ő megmutatta, hogy mit tett értem. Innentől kezdve a vele való személyes kapcsolatom része egyre inkább a hála telt adakozásom, ami számára akkor elfogadható, ha a háttérben meghúzódva és nem a feleslegemből adok. Adni persze nem csak pénzt lehet , hanem erőmet, időmet, figyelmemet sőt Pál azt javasolja, hogy okos istentiszteletként szánjuk oda teljes valónkat Istennek.

Bármit teszek nyíltan vagy titokban Atyámnak válasza van rá. Megtapasztalt jutalmam pedig az, hogy „ a jókedvű adakozót szereti az Isten.”

Kérdés: Hogyan tervezed és valósítod meg adakozásodat?

Imatéma: Köszönjük meg Istennek, hogy Ő mindig előbb ad és kérjünk útmutatást, hogy kinek mit kell adnunk.

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka

Ige: Vigyázzatok: kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, csak azért, hogy lássák azt, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól.  (Mt.6.1.)

Vigyázzatok! Szólít meg bennünket Isten igéje az idei böjt kezdetén. Mire is kell vigyázni? Kegyességünk gyakorlásának módjára.

Kegyességen az embernek Istennel szembeni vallásos magatartását értjük.

Jézus itt a Hegyi Beszédben három dologgal kapcsolatban szól erről: az adakozással, az imádkozással és a böjtöléssel kapcsolatban. A következő napokban mindegyikről hallunk majd.

Mai igeversünk azt tanítja nekünk, hogy a kegyességet gyakorolni kell. Méghozzá ne hivalkodóan, ne látszat szerint éljük hívő, keresztyén életünket, hanem Istennek tetsző módon. Akaratának cselekvését várja tőlünk, amit Jézus Krisztus az új parancsolatban foglalt össze:”szeressétek egymást: ahogyan én szeretettelek titeket”( Jn.13:34.)

Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk állandó Isten-kapcsolatra, odafigyelésre, vigyázásra van szükségünk.

Mennyi Atyánk meg is akar jutalmazni, hisz az Úr Jézus áldozatáért örök életet készít számunkra.

Adja Isten, hogy böjti elcsendesedéseinkben alázattal tanulhassuk az ilyen kegyességet.

Kérdés: Hogyan éled meg kegyességedet?

Imatéma: Könyörögjünk, hogy naponta értsük meg Isten akaratát és tudjunk vigyázni annak megtartására.

Írta és felolvasta: Dr. Kassai Hajnalka

%d blogger ezt szereti: